A Gilles Roux method            

CMLL gyorsfelismerési rendszer 

 

Itt egy kis segítség arra az esetre, he nem tudod (esetleg elképzelésed sincs), hogyan lehet egy szempillantás alatt felismerni, melyik CMLL-esetről is van most szó.

 

Az orientációt nem írom le, feltételezem, hogy az megy. De ha megvan az orientáció, melyik permutációs helyzet is áll fenn?

 

Először is tegyük fel, hogy nem kell orientálni. Ekkor 3 eset lehetséges (valójában 6, de a többség megegyezik a másodikkal):

 

                     

 

Itt nyilván azonnal tudjuk a permutációt.

 

Az elsőnél nincs:  (A1)

 

A másodiknál két sarkot meg kell cserélni:  (U’ A2)

 

A harmadiknál átlósan kell cserélni  (A6).

 

 

Na de honnan is tudjuk pontosan? És honnan tudjuk, hogy a második esetben a két jobb oldalit kell megcserélni?

 

Nézzünk csak körbe a sarkok oldalain! Az első esetben akármelyik oldalról nézzük is, mindenhol ugyanolyan színeket látunk a sarkok oldalain. Előröl nézve két sárga, jobbról nézve két zöld, stb. (Későbbiekben megegyező színek.) Innen tudjuk, hogy nincs permutáció.

 

A harmadik esetben akármelyik oldalról nézzük, csak ellentétes színeket láthatunk. Elöl fehér és sárga, jobbról zöld és kék, stb. (Későbbiekben ellentétes színek.) Innen tudjuk, hogy átlós permutáció van.

 

A második esetben lássuk csak: balról nézve megegyező (sárga-sárga), jobbról nézve ellentétes (kék-zöld), a többi oldalról se megegyező, se ellentétes (elölről zöld-fehér, hátulról kék-fehér, a későbbiekben semleges színek.)

Tehát azt a két sarkot kell megcserélni, ahol az ellentétes színek vannak. Tehát a két jobb oldalit.

Ha a permutáció 2-4, azaz , ,  vagy , mindig igazak az alábbi szabályok:

 

-         Mindig van egy oldal, ahol vannak megegyező színek.

-         Mindig van egy oldal, ahol vannak ellentétes színek.

-         A fenti két oldal mindig szemben van egymással.

-         Mindig van két oldal, ahol vannak semleges színek.

-         Ezek mindig szemben vannak egymással.

-         Mindig azt a két sarkot kell megcserélni (permutálni), amelyen az ellentétes színek vannak.

 

Azaz bármelyik két egymás melletti oldalt nézzük, azonnal tudjuk, melyik permutációs eset van. (Még mindig feltételezzük, hogy jó az orientáció!).

Pl Csak az elülső és a jobb oldalt nézzük:

Ha elöl és jobb oldalt is megegyező színek vannak, akkor nincs orientáció.

Ha elöl és jobb oldalt is ellentétes színek vannak, akkor átlós a permutáció.

Ha elöl megegyező, jobb oldalt semleges színek vannak, akkor a két hátsó sarkot kell megcserélni. (Mert az ellentétes színekkel rendelkező oldal a megegyező színekkel rendelkező oldallal szemben van.)

De ha elöl semleges, jobb oldalt átlós színek vannak, akkor a jobb oldali sarkokat kell megcserélni.

 

De mért is jó ez?

 

Nos, tegyük fel, hogy nem jó az orientáció! (És nem tudjuk, melyik permutáció kell.)

Az orientációt gyorsan fel lehet ismerni, majd beállítjuk valami U-val.

Például:

 

Annyi látszik, hogy ez valami B.

 

Képzeletben orientáljuk a sarkokat! Mit kapunk?

 

Azonnal látszik, hogy itt a két jobb oldali sarkot kell megcserélni. A permutáció tehát  (3). Azaz a CMLL a B3.

 

Ez még mindig nem az igazi.

Nézzük csak újra a példát, pontosabban tartsuk úgy a kockát, hogy egyszerre lássuk a bal, az elülső (na meg a felső) oldalát!

Ha képzeletben elfordítanánk a sarkokat, mely színek kerülnének egy oldalra?

A fekete pöttyel jelölt színek kerülnek a bal oldalra, a lila pöttyel jelölt színek kerülnek előre.

Tehát egy képzeletbeli orientáció után bal oldalon fehér színek lennének (megegyező), elöl pedig kék ill. sárga. (semleges színek).

Bal megegyező, elöl semleges. Mi következik ebből? Hogy két sarkot meg kell cserélni, méghozzá a jobb oldali kettőt! (A megegyező színekkel rendelkező oldallal szemköztit.)

Tehát B3. Kis gyakorlással pedig ez azonnal felismerhető módszer.

 

B orientáció esetén mindig ugyanazt a két színt kell megnézni: LBU és ULF (fekete pöttyök), illetve LUF és UFR (lila pöttyök).

 

Még pár B-s példa:

 

Bal mindkettő sárga, elöl mindkettő zöld, azaz megegyező színek. Nincs permutáció, B1.

 

Bal kék-zöld, elöl fehér-sárga. Ellentétes színek, átlós permutáció, B6.

 

Bal kék-sárga, elöl zöld kék. Bal semleges, elöl ellentétes, az első két sarkot kell megcserélni, B4.

 

 

És mi a helyzet a C-kkel?

 

C esetén az alábbi színeket érdemes figyelembe venni: UBL, LUF (fekete pötty, bal oldal), illetve LUB, UBR (lila pötty, hátsó oldal).

Például:

Bal oldal zöld-zöld, hátul sárga-sárga, megegyező, C1.

 

Bal oldal fehér-sárga, hátul kék-zöld, ellentétesek, C6.

 

Bal oldal fehér-sárga (ellentétes), hátul kék-fehér (semleges), csere bal oldalon, C5.

 

D esetén:

FLU-RUF (lila) és URF-RBU (fekete).

Jobb oldal zöld-zöld (megegyező), elöl sárga-sárga (megegyező), nincs csere, D1

 

Jobb oldal sárga-fehér (ellentétes), elöl zöld-kék (ellentétes), átlós csere, D6

 

Jobb oldal zöld-zöld (megegyező), elöl kék-sárga (semleges), csere a bal oldalon, D5

 

E esetén:

FLU-FRU (lila) és RFU-URB (fekete).

                                               

E1                               E6                               E2

 

G esetén:

ULF-RUF (lila) és URF-URB (fekete).

                                               

G1                               G6                               G4

 

 

F és H kicsit problémásabb, ugyanis ha a két egymás melletti oldalra kerülő színeket akarjuk megnézni, akkor két ellentétes oldalra kell pillantanunk (meg kell nézni a kocka hátulját is), ami időigényes.

 

F esetén:

 

Pl.:

                        azaz:     (Ez most F4.)

 

Erre más módszert kell alkalmazni, egyfajta mintát.

Minden F esetén az alábbi színeket nézzük:

Ebből csak ez a fontos:

Nem a színek a fontosak, hanem hogy melyik szín melyikkel egyezik, illetve melyik melyikkel ellentétes.

 

    F1          F2           F3          F4           F5          F6

 

Pl.:

ez egyenlő ezzel:

 

Két ugyanolyan szín bal oldalon, két ellentétes a jobbon, azaz F5. (Nem a színek a fontosak, hanem hogy hogyan viszonyulnak egymáshoz. Melyik melyikkel ellentétes / megegyező)

 

H esetén:

 

 

    H1          H2          H3          H6

 

Pl.:

ez egyenlő ezzel:

Két megegyező szín alul, két ellentétes fönt, H2.

 

Nem csak erre a kettőre, de a többire is lehetne ilyen mintákat találni, amivel gyorsan fel lehet ismerni az egyes eseteket. Pl. E-re is lehet:

 

E esetén: (alternatív)

 

    E1          E2           E3          E4          E5          E6

 

 

 

Ennyi lenne a módszer. Bonyolultnak tűnik? Nem az, pláne némi gyakorlás után. A legjobb, ha együtt tanulja az ember a gyorsfelismerési módszert a CMLL-táblázattal, mert ezzel automatikusan összeköti az adott esetet az algoritmusával. Így mire megtanulja az algoritmusokat, addigra zéró gondolkodás után vágni fogja, melyiket is kell alkalmazni.

 

Az orientáció felismerése azonnali, és amíg beállítjuk a helyére U-val, már előre leshetünk azokra a matricákra, amik a permutációt árulják el. Így megállás nélkül tudjuk folytatni.

 

 

Főoldal

1. lépés: bal blokk

2. lépés: jobb blokk

Jobb blokk építési technikák

3. lépés: CMLL

CMLL gyorsfelismerési rendszer

4. lépés: 6E4C

6E4C optimalizálási táblázat

Tanulási javaslatok

Fridrich method – Roux method összehasonlítása

Kirakási példák