A Gilles Roux method
Optimalizálás a 6E4C-hez
Az alábbi táblázat áttanulmányozásával némileg gyorsíthatjuk 6E4C-kirakásunkat, pontosabban az első részét, az élorientációt. (16 másodperces átlagkirakásnál néhány tized másodpercet, lassabb kirakás esetén több másodpercet is spórolhatunk).
Először is, némileg kibővítjük az él-orientációs definíciónkat, azaz hogy mi is számít jól orientált élnek.
A pontos definíció szerint akkor jó egy él, ha kirakható U, D, L, R, F2 és B2 felhasználásával, F-n és B-n nem végezhetünk negyedforgatásokat.
Ez a következőt jelenti:
UL/UR (a blokkok fölé való él) akkor jó, ha a blokkszíne (az, ami a bal ill. a jobb oldal színnek felel meg) F B R L oldalak valamelyikén található.
Nem UL/UR él esetén akkor jó az orientáció, ha valamelyik színük megegyezik a mellettük lévő közép színével, vagy annak ellentettjével.
Pl.:
A Sárga-Narancs él jó. UR-re való él, a blokkszíne (sárga) F oldalon van.
A Kék-Narancs él rossz. Nem UL/UR él, és egyik színe sem stimmel a közepekkel, se azok ellentettjeivel.
Zöld-Piros él rossz. Nem UL/UR él, és egyik színe sem stimmel a közepekkel, se azok ellentettjeivel.
Narancs-Fehér él rossz. UL-re való él, és a blokkszíne (fehér) U oldalon van.
Narancs-Zöld él jó. A zöld színe illeszkedik a zöld középhez. (És a narancs is illeszkedik a piroshoz, mert ellentétes színek.)
Kék-Piros él rossz. Piros nem illeszkedik a zöldhöz. (Nem UL/UR él esetén mindegy hogy illeszkedik-e a blokkok közepeihez, jelen esetben a fehérhez.)
Látható, hogy bár a közepek nincsenek orientálva (zöld-kék felül ill. alul), ettől függetlenül mindegyik élről el tudtuk dönteni, melyik esetbe tartoznak. A fenti eset egy U2y2 után E8-at mutat, vagyis innentől folytathatjuk a kirakást úgy, mint eddig. A fenti példa egy lehetséges megoldása: U2y2 - M’UM - M2U - U2MU2M2, röviden: U2y2 M’UM’U’MU2M2
Ha a közepek jól vannak orientálva (narancs-piros felül ill. alul, vagy fordítva), akkor is igazak a fenti szabályok, ám könnyebb eldönteni az élek esetét a korábbi módszerrel.
Tehát célszerű a 6E4C előtt orientálni a közepeket. Akkor miért is jó a fenti definíció? Nos, a lenti táblázat miatt. E segítségével ugyanis hamarabb el tudunk jutni az élorientálás végéig.
|
|
1a: DF+UF - M |
|
2a: UF+UR - M* (U’#) 2b: DB+UR - M’* (U’#) 2c: UF+UB - MU2M’UM’* (U#) 2d: DF+DB - M’U2M’UM’* (U#) 2e: DF+UL - M* (U’) |
|
|
3a: UF+UB - M 3b: DB+UR - M* (U) 3c: DF+UL - M’* (U#) 3d: DF+DB - M’U2MU2* 3e: UB+UR - M2U’M* (U2) |
|
4a: DF+DB - M’ (U’#) 4b: DF+UL - M* (U2#) 4c: DF+DB - M* (U’#) 4d: UB+UR - M’ 4e: DB+UF - U2M* (U’) 4f: DB+UL - U2M’* (U2) Bármi más: M’UM’* (U2) |
|
|
5a: DF+UF - M* (U2) 5b: UR+UB - M* (U#) 5c: DB+UB - M’* (U2#) 5d: DF+DB - M’UM’* (U’#) 5e: UF+DB - M’UM’* (U’#) 5f: UR+UL - M’UM’* (U’#) |
|
6a: UL+UR - M* (#) 6b: UB+UR - M* (U’#) 6c: DF+UB - UM* (U’) 6d: DF+UR - U’M* (U2) 6e: DF+DB - M 6f: UB+UL - M* (U#) 6g: UF + UB - MU2MU2* 6h: DB+UF - UM’* (U’#) 6i: DB+UL - U’M’* (U2#) |
|
|
7a: DB+UR - M* (U’) 7b: DB+UB - M* (U2) 7c: DF+UL - M’* (U’#) 7d: DF+UF - M’* (U2#) Bármi más: MUM’* (U’#) |
|
8a: DF+UL - M’* (U) 8b: BF+UF - M* (#) 8c: DF+DB - U2M’* (U2#) 8d: DB+UB - UM’ 8e: UF+UR - UM* (U2) 8f: UF+UB - U2M* (U2) 8g: UB+UR - M* (U’) 8h: UL+UR - UM* (U) 8i: UF+UL - U’M* (U2) 8j: UB+UL - M* (U) 8k: DF+UR - M’* (U’) 8l: DF+UB - M’UM’* (U#) 8m: DB+UF - M’UM’* (U#) 8n: DB+UR - M’UM’* (U#) 8o: DB+UL - M’UM’* (U#) |
|
|
9a: UB+UL - M2U’M
Bármi más: M2* (U’) |
|
|
A táblázat a következőt jelenti: a kép mutatja az élorientációs eseteket. Megkeressük, hogy hol vannak a kockán az UL/UR élek, ez alapján megcsináljuk az eset mellett álló forgatássorozatot. Ha ezután nem szerepel a * jel, akkor az élek már jól vannak orientálva. (A fent definíció szerint.) Innen folytathatjuk a kirakást.
Ha van csillag, akkor az azt jelenti, hogy eljutottunk az E8-hoz (illetve az itteni táblázat 1a eset képéhez). A zárójelben levő dolgok a következőt jelentik: valószínűleg kell még valamilyen U, hogy pontosan az E8 esetét kapjuk. Ha ezután még szerepel a # jelölés, az azt jelenti, hogy hátulról nézzük az E8-at.
Azaz: * után megcsináljuk a forgatássorozatot és a zárójelben levő valamilyen U-t (ha van).
Ha nincs #: szemből látjuk az E8-at, M’-val kezdünk. Lehet M’UM’, M’U’M, stb., ez függ attól, hol van UL/UR, lásd 6E4C, Kis kiegészítés: 1+2 összevonása.
Ha van #: E8-at szemből látjuk, azaz tükrözni kell E8 kirakását: M-mel kezdünk. MUM, MU’M’, stb. megint csak UL/UR-től függ.
Mivel UL/UR helyzete adott, így a folytatás is mindig ugyanaz lesz, azaz 1+2-re algoritmusként tekinthetünk, ez pedig meggyorsítja a kirakást. (Viszont cserébe több algoritmust kell tudnunk.)
Lássunk egy példát:
Orientáció: 8. UL/UR helyzete: DF+UF (ill. UF+DF, mindegy).
Táblázat esete: 8b: BF+UF - M* (#)
Azaz innentől: M után E8-at kaptunk (*), U most nem kell, viszont hátulról látjuk E8-at (#):
élorientáció most: 
azaz a továbbiakban MUM, MUM’, MU’M ill. MU’M’ közül kell választanunk.
MUM’ jó lesz:
Innentől ugyanúgy folytatjuk, mint eddig, ne zavarjon, hogy a közepek nincsenek orientálva.
Más példa:
Orientációs eset: 3. UL/UR helyzete: UF+UB.
Táblázat esete: 3a: UF+UB – M
Csinálunk egy M-et és… kész az élorientáció! (Nincs *.) Ennyi, jöhet UL/UR berakása, majd a maradék. Nagyjából felére csökkentettük a 6E4C-t.
Egy utolsó példa:
2e: DF+UL - M* (U’)
Azaz: M után kell még egy U’, hogy E8-at kapjunk:
azaz,
mivel nincs #, így 
Jöhet M’UM, M’UM’, M’U’M ill M’U’M’, legyen M’UM. Kész az orientáció.
Elsőre nem tűnik sokkal hatékonyabbnak, valójában néhány forgatást is megspórolhatunk (STM-ben), valamint az UL/UR él berakása is minden esetnél ugyanúgy jön, ez pedig ugyan a lépésszámot nem csökkenti, de a kirakásához szükséges időt igen.
A leginkább a 2 és a 3 eseteinél gyorsíthatunk, valamint az 1,6 ill. 9-nél is találunk sokkal gyorsabb orientálásokat, mint a korábbi definícióval, így ezeket érdemes lehet megtanulni. A többinél a rövidítés nem jelentős. (Kivéve az olyanoknál, ahol nincs *, pl. 4d, mert az ilyen esetekben átugorjuk E8-at.)
3. lépés: CMLL
CMLL gyorsfelismerési rendszer
4. lépés: 6E4C
