A Gilles Roux method

Összeírtam néhány dolgot, amit érdemes figyelembe venned, ha először tanulmányozod a Roux methodot. Leginkább csak azokat a tippeket írom le, ami ehhez a kirakási módszerhez kell, az általános dolgokat (kockakezelés, fingertricks, folyamatosság, stb.) inkább csak megemlítem.

Elsőként: leginkább akkor érdemes profi kirakási rendszert tanulnod, ha egyrészt már ki tudod rakni a kockát (alapkövetelmény! Máskülönben gőzöd sem lesz az egészről), másrészt úgy gondolod, a másfél- / egyperces kirakási idő neked nem elég. Körülbelül eddig lehet eljutni a kezdő kirakási rendszerrel. Ha ennél gyorsabb vagy, vagy gyorsabb szeretnél lenni, érdemes elkezdeni tanulmányozni egy profi kirakási rendszert, és eldönteni, melyik lesz a megfelelő a betanulásra.

Fontos megjegyeznem, hogy a kockát átlagosan 20 másodperc alatt bárki ki tudja rakni! (Na persze ehhez kell mondjuk minimum fél év, de akár egy év gyakorlás. ) (Valahol azt olvastam, hogy ennél kisebb átlag eléréséhez már tehetség is kell, na de ki tudja ezt biztosan?)

A Roux method erőssége leginkább három dologban rejlik: a blokképítésben, és az M rétegen alapuló fingertricksekben, és a (viszonylag) kevés algoritmusban.

Tanulmányozzuk a rendszert, keressünk rá kirakási példákat, és próbáljunk rájönni, melyik forgatásnak mi az értelme. Ha a módszert már tudjuk (ki tudjuk vele rakni a kockát, csak piszkosul lassúnak érezzük magunkat, mert sokmindent több lépésben oldunk meg), vegyük figyelembe az alábbi tippeket:

Nagyon-nagyon fontos a jó kocka! Főleg az M-mek miatt a 6E4C-nél. Rossz kockával kész rémálom. (A kocka házilagos tuningolásához tippeket lásd a honlap megfelelő részén.)

Nagyon sokat kell gyakorolni úgy, hogy nagyon-nagyon lassan rakjuk a kockát, lehetőleg a legkevesebb forgatást keresve. Soha ne rakjuk dühösen ezerrel forgatva! (kivéve ha fingertrickseket gyakorlunk.) Ha valami miatt kiakadunk („már megint elszúrtam!”), fújjuk ki magunkat, számoljunk el tízig (vagy ameddig le nem nyugszunk), és kezdjük újra!

Először is: nagyon lassan rakjuk a kockát, és igyekezzünk rájönni, hogyan lehet a legkevesebb lépésből megcsinálni az adott részt (pl a bal blokk első felét).

Használhatjuk a második blokknál szereplő táblázatot, de ezt inkább csak ötletadónak fogjuk fel, teljesen felesleges bemagolni, főleg hogy az első blokknál sokkal nagyobb a szabadságunk.

Tanulmányozzunk sok más blokképítési stratégiákat! Lars Petrus, Ryen Heise. Linkek a bal blokk építésének végén.

Időnként a bal blokk gyorsabb, ha egy 1x1x3asként indítunk. Nézzünk erre is példákat, pl. lépésenként összekeverjük a blokkot úgy, hogy az 1x1x3as rész együtt marad.

Ha már jobban megy az első blokk, próbáljunk meg minél több elemet benézni, mielőtt forgatnánk a kockát; azaz képzeljük el, mit kell forgatni. Nyugodtan szenteljünk rá akár több percet is. Ha nagyon nem megy csukott szemmel, a tervezés után nézzük végig nyitott szemmel a forgatást: láthatjuk, hol rontottuk el. Kezdésként elég az első sarok-él párt, később jöhet a fél blokk (1x2x2es).

Színsemlegesség: bármely oldalról (mindkét 1x2x2es) tudjunk kezdeni. Jobban nem érdemes belemerülni, nagyon nehéz, azonkívül a 15 másodperc tanulmányozás kevés ahhoz, hogy kiválasszuk az ideális színsemleges bal blokkot.

Profi szinten a bal blokk kb. 10 HTM-fordítás (FMC-s színsemlegesség esetén átlagosan 6-7). A 15 másodperc kockatanulmányozási idő alatt a teljes bal blokkot előre lehet látni (nagyon nehéz!)

A bal blokkból tanultakat többnyire itt is lehet alkalmazni. A táblázat tanulmányozása sokat segít, de felesleges bemagolni! Tekintsük útmutatónak.

A jobb blokk a legnehezebb és leglassabb része a kirakásnak. Kezdésként érdemes több időt szentelni rá, mint a többi részre.

Színsemlegesség: bármely 1x2x2essel tudjunk kezdeni, később a jobb blokk színileg el lehet forgatva 180 fokkal. (kirakott kockán csináljuk egy R2-est: na ami most van a jobb alsó blokk heylén, az lesz a jobb blokk.)

A first2block (bal blokk + jobb blokk) akkor a legjobb, ha sikerül folyamatosan (megállás nélkül) megcsinálni! Ennek érdekében kompromisszumot kell kötnünk: semmiképp sem szabad maximális sebességgel, vadállat módjára megcsinálni az elejét, mert a megállás (még ha pillanatnyi is) iszonyatosan lelassítja az embert. Persze első alkalommal, kezdőként ez elkerülhetetlen, de jó ha már a legelején arra koncentrálunk, hogy előre tudjunk gondolkodni: amíg megcsinálunk valamit (amit már csukott szemmel is meg tudunk csinálni), addig picit lelassítva előre tekintünk, hol lesznek a következő elemek.

Ezért fontos, hogy össze tudjuk kötni a bal blokkot és a jobb blokkot, szünet nélkül meg tudjuk csinálni az F2B-t.

Színsemlegesség: bármely blokkal tudjunk kezdeni (Pl. ami eredetileg a jobb blokk lenne, az lesz a bal blokk, lásd példakirakások.)

Profi szinten az F2B átlagosan 7-8 másodperc. (Azaz az első két blokk, a kocka kirakásának fele! A bal blokk a 15 másodperc előretekintés miatt kb 2-3 másodperc alatt végrehajtható)

Egy csomó, undorító algoritmus bemagolása. Kezdetben elég csak néhanyat tudni: Pusztán az A2 ill. B1 ismeretében kirakhatók a sarkok. Később jöhet mondjuk az összes 1-es, A2 és A6. Ezekkel max 2 lépésben kirakható.

A későbbiekben sokkal könnyebb dolgunk lesz, ha a CMLL-algoritmusokat együtt tanuljuk a CMLL-gyorsfelismerési rendszerrel.

- Rövid legyen. (Nem feltétlenül a legrövidebb a legjobb! Az a legjobb, ha csak két oldalt forgat: R-et és U-t. Lásd fingertricksek.)

-Minél kevesebb zárójeles részből álljon (ha van) (az egy zárójelben levő dolgokat fingertrickssel nagyon gyorsan meg lehet csinálni).

Nézzük meg az összes algoritmust a táblázatból, hátha a legrosszabbnak ígérkező lesz számunkra a legjobb! (Mégis érdemes az első két-három sorból választani.)

A legjobb, ha megnézzük, hogyan szedi szét a két blokkot, és hogyan rakja össze ismét az adott algoritmus. A zárójeles részt (ha van), tekintsük egy résznek! (Ez különösen akkor könnyű, ha már tudunk pár fingertrickset).

Színsemlegesség: csak ha a bal blokk 180-kal el van forgatva (színileg). Ekkor ugyanis nem négy narancs, hanem két narancs és két piros sarok lesz fent, és kicsit nehezebb megállapítni a CMLL-t.

Profi szinten a CMLL felismerése zéró másodperc (előre nézés), a végrehajtás kevesebb, mint 2 másodperc.

Elsőre talán mellőzhetjük az optimalizálási táblázatot, elég, ha 3 részben meg tudjuk csinálni. Az él-orientálást érdemes lehet bemagolni (nem sok az a 8 eset), a két oldalsó él (UL/UR) berakásának apró technikái majd magától kialakulnak. A végét (M réteg permutálása) szintén érdemes bemagolni, az sem valami hihetetlenül sok és bonyolult eset.

Ha már jól megy, tanulmányozhatjuk az optimalizálási táblázatot, és be is tanulhatjuk, bár szerintem elég az 1, 2, 3, 6, 9 eseteket megtanulni: elviselhető mennyiség, és ezek rövidítenek, mint a többi. A többit inkább akkor tanuljuk meg, ha unatkozunk. (Nem fogunk.)

Nagyon fontos! Sokszor fogjuk úgy érezni gyakorlás közben, hogy ennél gyorsabban soha nem fogjuk tudni kirakni. Én egyszer 50 másodperces átlagnál éreztem nagyon erősen így. Ne szegje kedvünket! Hadd idézzem Lars Petrus-t ennek kapcsán:

Volt egy időszak, amikor az átlaga olyan 80-90 másodperc volt, meglehetősen konzisztensen, azaz nem igazán ment se alá, se fölé. Egy nap viszont meglepetten vette észre, hogy az átlaga 67-re csökkent. Ez néhány hét múlva viszont 52-re esett. Tehát nem folyamatosan, hanem kisebb-nagyobb ugrásokkal 3 percről 25 másodpercre vitte az átlagát (néhány hónap alatt) (azóta persze ez a 25 is tovább csökkent, jelenleg Lars egyszeri legjobbja 14.84)

Nagyon fontos még a kirakás során a mentális felkészültség, azaz hogy kirakáskor teljesen nyugodtan és higgadtan, de főleg odakoncentrálva rakjuk ki a kockát. Gyakran mérjük az eredményeinket, illetve jó, ha tömeg előtt gyakorolunk, hogy bírjuk az ezzel járó esetleges idegességet. Általános tapasztalatom szerint ugyanis tömeg előtt (főleg versenyen!) gyakran előjön a kézremegés, izzadás, stb., még a profiknál is. Az izgalom ugyanis rádob jónéhány másodpercet a kirakási időre. Én például a német bajnokságon az öt kirakásból háromban elrontottam valamit: rosszul raktam össze a bal blokkot, más CMLL-t alkalmaztam, stb.

Az, hogy hány forgatásból rakjuk ki a kockát, attól függ, mennyi időnk van rá:

Melyik lépés mit igényel kirakáskor? Milyen kompromisszumot kössek az egyes lépések során?

Lépés	Igény
	Sebesség	Felismerés		Fantázia
		Azonnali	Folyamatos
1.	***		***	*****
2.	**	***	*****	****
3.	*****	*****	**
4.	***	***	***	**

Látható, hogy az első lépés, a bal blokk nem igényel túl nagy sebességet, azaz lassabban rakjuk, mint ahogy elméletileg tudnánk. Ez azért van, hogy előre láthassunk a jobb blokkhoz. Az azonnali felismerés benne van a 15 másodperces tervezésben, viszont sokféleképpen fel lehet építeni a bal blokkot, ezért kell hozzá „nagy fantázia”.

A jobb blokk a legnehezebb, ezt nem is tudjuk megcsinálni túl nagy sebességgel. A felismeréshez kell azonnali (pl a táblázatból tanultak), illetve folyamatos (menet közbeni előre tervezés). Szintén sokféleképpen megvalósítható a jobb blokk felépítése (nagy fantázia).

A CMLL egy egyszerű algoritmus: nagy sebesség, minimális előretervezés, maximális azonnali (zéró felismerési idő). Semmi képzelőerő nem kell hozzá, lévén hogy csak egyféleképpen csinálhatjuk meg (mivel elég csak egy algoritmust megtanulni egy esethez).

A 6E4C közepes sebességű, részben azonnali, részben előretervezéses felismerés igényel. Fantázia szintén nem igazán kell hozzá, az egyes lépésekhez nincs túl sok választási lehetőségünk.

IDŐ	FORGATÁS	MEGJEGYZÉS
15 másodperc	Kb. 48	Hosszú, de gyors ill. gyorsan felismerhető forgatássorozatok, a fent javasolt színsemlegességgel. Fontos a folyamatosság!
30 másodperc	43	Optimalizált bal blokk és 6E4C.
1 perc	40	Pszeudo blokképítés, ill. Párhuzamos blokképítés: a bal blokk még el se készült, már tervezzük a jobb blokkot.
5 perc	37	Teljes színsemlegesség, keverhetjük az egyes részek kialakításának sorrendjét.
2 óra	<28	Türelmes kirakás, keressük a mázlis eseteket. Hibrid kirakási szisztémák (más rendszerekkel való kombinálás).

Tanulási javaslatok a Roux methodhoz